A holland Hoeven fölötti helyszínen szept. 03-án elhelyezett patkó ábra első pillantásra egyszerűsége miatt könnyen átléphető, de roppant érdekes, ugyanis az első gabonaábraként jegyzett művet az 1678. aug. 22-én kiadott hírben az ördöghöz kapcsoltak, ki kaszájával fekteti le a köröket. Mert ugyebár az ismeretlennel szembesülő, fejlett technológiát nem ismerő kor embere minek is nézhet egy ábrát, mint az ördög művének, ha nem éppen egy újságíró kapott ördögi ihletet. Patkót korunkban viszont nem csak a lovak kapnak, hanem a félelemkeltésre kitalált mesebeli patás ördög is.
Egy idézet a patkóról:
“Miért bűvös a patkó?
Mert amikor a ló patájára illesztik, a tűzből veszik ki s úgy verik föl, mégsem okoz az állatnak fájdalmat. Ezt a mozzanatot a lópatkolás babonás bámulói kiváltképp megjegyezhették a korai századokban, amikor a ló lábának anatómiáját még kevéssé ismerték.
A patkót még bűvösebbé tette a hét szög, amivel fölverték, lévén a hét bűvös szám. De bűvös volt maga a patkó anyaga is – hiszen a hit szerint a vas varázsereje távol tartja az ördögöt. A vasművesség legkorábbi idejétől a vas a rossz szellemek elűzését szolgálta, és akárhány nép körében "vasat fogni" annyit tesz, mint "fán lekopogni
Ez talán megmagyarázza, miért vastárgyat erősítettek az ajtófélre – de miért éppen patkót, miért nem valami mást? A válasz a patkó formájában rejlik. Ha száraival felfelé, U-ként szegezik fel, szarvnak tetszik, márpedig a szarvak több ezer éve a ház védőinek számítanak. Kezdetben az ősi Szarvas Isten fejéből ötlöttek elő. Ez volt az a pogány isten, amelyiket később a buzgó keresztények megszentségtelenítve Sátánként iktattak hitükbe. De hiába lett a Szarvas Istenből ellenség, szarvai óvnak a veszedelemtől mind a mai napig. A V-jelként felnyújtott két ujj máig a remélt diadal jele, az igazi szarvpárt pedig máig sokfelé fölteszik védelmül a ház ormára. (Magyarul a szarufák kettős rendje: a ház szarvazata:)
A kereszténység mindig kész volt korábbi jelképek bekebelezésére, azért megkeresztelte a pogány patkót is. Fölerősítését a ház külső falára nem U-ként, hanem C-ként javallotta, így pedig a patkó Krisztus jelévé válhatott, sőt a hiszékenyebbek e jelben látták a szokás eredetét. Mások éppenséggel szárán álló U-ként szögezték kapujuk szemöldökére. Óvó hatalma ilyen helyzetben kiváltképp foganatos, némely országban, ahol az U a szerencse jele, a fordított U pedig a baj elhárításáé”
(Desmond Morris: Miért csinálja? A ló)
Különösen nagy szerencse éri azt, aki lópatkót talál.
A boszorkányok, mivel félnek a lovaktól, visszafordulnak attól az ajtótól, melyre lópatkót szögeztek.
Egy középkori monda szerint Krisztus és szent Péter földi vándorútjuk során egy lópatkót (krajcárt) találnak. Péter nem hajlandó lehajolni érte, Krisztus felveszi, az árán cseresznyét vesz, s szemenként elpotyogtatja. Péter minden szemért lehajlik. Tanulság: a rest 77-szer (százszor) fárad.