A bibliai történetet átíró NOÉ után Egyiptomban betiltották az EXODUS filmet is.
A filmben az egyiptomiakat nem éppen szép színben mutatják be, akik üldözik a szorgalmas és zseniális piramisépítőként megjelenített hébereket. A film a régészetileg bizonyítékok hiányával küzdő egyiptomi kivonulás és 40 éves vándorlás bibliai történetének kezdetét jeleníti meg, melyet számos ponton módosított a filmet készítő Ridley Scott. A Vörös-tenger vizét viszont nem kettéválasztották keleti és nyugati szelekkel, mint azt korábbi filmekben adták elő meseszerűen, mint a bibliában is szerepel csak keleti szelekkel, hanem egy irányba áramlott a tenger vize, amely aztán egy nagy árhullámként vonult végig a mederben. A Vörös-tengerhez érkezésnél is módosítás történt, ugyanis a bibliában az szerepel, hogy “És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek.” A jelenetnél a héberek megérkeznek a tengerhez, Mózes behajítja kardját a vízbe, megpihennek, aztán Mózes önmarcangolásba kezd, ahol a bibliai résztől eltérően a héberek istene szavakkal nem válaszol neki. Éjjel haladási irányt mutató jelet, egy meteort lát az égen, elalszik, reggelre pedig elkezd a víz egy irányba áramlani. A bibliában pedig az szerepelt, hogy “Te pedig emeld fel a te pálczádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé, hogy Izráel fiai szárazon menjenek át a tenger közepén”. Vagyis a hibás bibliai változat, vagy fordítás szerint a héberek istene Mózesnek adja a feladatot a tenger kettéválasztására, aztán végül pár sorral odébb nem Mózes választja ketté a tengert, hanem a héberek istene a keleti szelekkel.
A filmből kihagyták a vizek kettéválasztása előtti biblia részt is, vagyis “Elindula azért az Istennek Angyala, a ki jár vala az Izráel tábora előtt, és méne mögéjök; a felhőoszlop is elindula előlök s mögéjök álla. És oda méne az Égyiptombeliek tábora és az Izráel tábora közé; így lőn a felhő és a setétség: az éjszakát pedig megvilágosítja vala. És egész éjszaka nem közelítettek egymáshoz”.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen bibliai történet kivitelezésének megjelenítése túlságosan is meseszerű lett volna, ezért a film készítői ezt inkább mellőzték.
A vizek kettéválasztásánál a biblia egy irányú keleti szélről ír, de áthaladásnál már jobb és bal oldali vizek szerepelnek, melyek falként emelkednek a magasba.
“És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobbkezök és balkezök felől.”
A filmben ilyen nincs, csak elvonuló tenger, amely azért hihetőbb a bibliában és a korábbi mesefilmekben foglaltaknál.
A bibliában az Egyiptomiak szekereinek kerekét a “tűz és felhőoszlopból” kitekintő héberek Ura (2Mózes 14/26) megállítja, aztán azt mondja Mózesnek: “Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre, az ő szekereikre s lovasaikra.”
A filmben az átkelés jelenete a bibliában szereplőtől teljesen át lett írva, ugyanis a korábbi hadvezér Mózes nem nyújtja ki kezét a tengerre, hanem az magától jön vissza, mikor a népét vezetve visszamegy, hogy szembeszálljon a fáraóval és seregével. A fáraó serege és Mózes lovasai visszavonulnak a közelgő áradat elől, míg Mózes és a fáraó szembeszáll egymással, akiket az áradat elsodor, de aztán másokkal ellentétben túlélik azt, pedig ők másoktól eltérően, akik a tengerpart felé siettek és odavesztek, a tengermeder közepén voltak.
Mózes a filmben nem törte össze a kőtáblákat a zsidók aranyborjúja miatt és nem ment vissza egy újabb példányért a hegyre a filmben gyerekként bemutatott Istenhez, akivel a Mózest alakító Christian Bale sem túl illendően társalgott. Mózes istenét más nem látta, csak Mózes, aki magában társalgott mikor megfigyelték az istenével való találkozását.
Az Isten hegyén Mózest a filmben betemeti a sár, vagyis mozdulatlanul látja az égő csipkebokrot és a mellette gyermekként megjelenő Vagyok-ot, miközben a bibliában itt is más szerepel, vagyis: ”És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala. S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból”
A 10-es háromszög lényege (Mózes istene építi), hogy a 7-es, vagyis a Fény, az Istentől eredő Tudás megszerzője és továbbítója... megszemélyesítve maga Jézus, aki a számmisztika szerint jelzett “10”-es “Isteni Birodalomból” biztosítja a Tudásnak földi érvényesülését és az isteni Gondviselést, mert Ő az egyetlen a Világ csúcsán állva, aki a “10”-es (TÍZ/TŰZ) Birodalomba be tud tekinteni.
A 10-es háromszöget/piramist építő “isten” Mózessel beszélget, aki eredetileg CHRISTian és Jézus Krisztus volt korábban. A zsidó filmkészítők viszont ezt a piramist szimbolikusan lerombolták a Vagyok-al, aztán Mózes fiának, Gershom-nak (Hal Hewetson) jeleneténél Mózes ismét látja, mikor fiát is a Vagyok-nak látja, melytől úgymond megrémül.
A filmet a Jézus Krisztust Pilátus elé vitető, és “halált reá”-t kiáltó zsidók leszármazottai készítették a zsidó népről, így nem meglepő, hogy vezetőjüknek egy Jézus karakteres személyt mutattak be, ugyanis a zsidók könyvek tucatjait írják a zsidó Jézusról, aki pártus herceg nem lehetett ugyebár. Ridley Scott, a film rendezője viszont 2015-ben ismét kereszthalált mutat be Jézussal a KILLING JESUS-ban, míg 2013-ban a VATIKÁN-t mutatta volna be, ám azt törölték. 2012-ben pedig a PROMETHEUS filmet mutatta be, amiben Isten már nem szerepelt, csak földönkívüliek, akik a DNS-t hozták a Föld bolygóra, aztán indulhatott az evolúció.
Az imdb-n viszont a zsidók Egyiptomból kivonulásával kapcsolatban az EXODUS filmnél 600ezer kivonulóról írnak, amely szám megegyezik a zsidók által terjesztett holokauszt számával, melyből aztán 6 millió lett, de Magyarországon is hol 60ezer, hol 600ezer fővel etetnek az írók.
Míg a 2014 decemberében bemutatott EXODUS oldalán 600ezer zsidóról írnak, kiknek egyik vezetője NUN, akit Ben Kingsley alakított, addig az ugyanazon hónapban bemutatásra került ÉJSZAKA A MÚZEUMBAN: A SÍR TITKA (FÁRAÓ TITKA) filmben a fáraót alakító Ben Kingsley már csak 40ezer Egyiptomban élő zsidóról beszélt. Ben Kingsley egyébként a másik történet átírós holokausztos SCHINDLER LISTÁJA filmben is szerepet kapott, melyben Oskar Schindler szerepét Liam Neeson kapta.
Ben Kingsley a SÍR TITKA filmben fáraóként mondja, hogy ő Ré napisten leszármazottja, a fáraós exodus játékában pedig a fáraót legyőzte a zsidók istene.
A SCHINDLER LISTÁJA filmben Ben Kingsley neve STERN, azaz CSILLAG. A Ben Kingsley-n megjelenő Dávid csillag eredeti, nem zsidó vonatkoztatású jelentését a
JELEK 2014 AUG-09-ben mutattam be.
A SCHINDLER LISTÁJA filmben Liam Neeson 1100 zsidó megmentője, akikhez kapcsolva még elmondja Liam, hogy megmenthetett volna még 10-et, ha eladja a kocsiját, meg még kettőt, vagyis csak egyet az aranygyűrűért, miközben Schindler sírján 1200 fő szerepel.
1100+10+1 az 1111, vagyis láthatóan Spielberg eme “a zsidókat mindenki bántja” játékában Liam Neeson-al 11:11-est játszanak, aki pedig gyémántokat adott az zsidókért, akik Spielbergék szerint túlélők, ha viharról van szó. Kérdés ugyebár, hogy a vihar alatt valójában háborút, vagy kozmikus vihart értenek e a készítők.
A SCHINDLER LISTÁJA mesében Ralph Fiennes játszotta a gonosz szerepét, aki élvezetből gyilkol, neve pedig AMON, amely Egyiptomban a kosként ábrázolt istenség neve.
Csak megemlíteném, hogy a Kos csillagkép neve HUN EMBER HÁZA, a magyarok HUN-GAR-ok pedig a Nap népe, mely Egyiptomban is megjelenik, Ralph Fiennes pedig 2014-ben a GRAND BUDAPEST HOTEL-ben végjátékozgat.
Az idők folyamán egyiptomi teremtőből napistenné váló Amon, és a Ralph Fiennes féle Amon egyiptomi vonatkoztatása oly nyilvánvaló, ha megnézzük a RED DRAGON filmben Ralph tetoválását, mely a
VÉGJÁTÉK VÉGJÁTÉKA A 42 ÉS A 17-ES-ben szerepelt.
A zsidóknál a Nap Sorath a napdémon, melyet 666-al jelölnek, Ralph Fiennes pedig Amon karakterben 600-at, aztán kétszer 6-ot mond, vagyis 666. A VÖRÖS SÁRKÁNY játékukban pedig a napisten jelenik meg, míg Ralph alakította Hádészt (Plútó, jelenleg a Nyilasban) is.
A Schindler karakterbe bújt Liam Neeson pedig, kit Ralph Fiennes Mózesnek nevezett, a SÍROK KÖZÖTT filmnél ugyanúgy vörös vizet mutat, mint az az ugyanazon évben bemutatásra kerülő EXODUS-nál is megjelent Mózessel. 2015 januárjának elején pedig ITT A VÉGE-zik egy olyan filmmel, melynek előző részében betért a 17-es épületbe, vesica piscist/mandorlát rajzoltatott, és a 17-es zöld pólóssal fogott kezet a film végén. Ben Kingsley pedig 2014-ben a 17-es zárka lakója volt az ELIZA GRAVES filmben, mely a
A LÓ A 7-ES ÉS A KIRÁLY-ban szerepelt.
Ami az EXODUS-os átkelésnél viszont figyelemfelkeltő volt, az a nagy hullám által elsodort fehér ló, ugyanis láthatóan direkt lett gazdátlanul elhelyezve az áradathoz, távol a héberektől és egyiptomiaktól.
A fehér ló a filmet készítő Ridley Scott játékában a 2010-es ROBIN HOOD-ban jelent meg Russel Crowe alatt, aki viszont 2014-ben NOÉ-ként jelent meg, ahol szintén jött egy nagy áradat. Az EXODUS-ban az áradatnál megjelenő Mózest Christian Bale alakította, akinek BATMAN: SÖTÉT LOVAG-FELEMELKEDÉS filmjében Anne Hatthaway mondta, hogy vihar közeleg. Nos Anne Hatthaway 2014-ben pedig a BATMAN-t rendező Christopher Nolan filmjében, az INTERSTELLAR-ban szembesült egy nagy hullámmal.
Ami már nyilvánvaló, hogy ezek a filmes emberek itt nem kifejezetten egy földi hullámról regélnek, hanem a galaxis szuperhullámáról, melynél félelmet keltő figyelemelterelés a háború.