CSILLAGSZEME

Egy kis idézet, mivel ezek a hollywoodi megvilágosodottak előszeretettel utalnak a Nagy Bumm-ra úgy, mint a Darwin evolúciós elméletére, melyben az ember a fáról mászott le:

“A mai, tudományosnak nevezett elmélet (ismétlem elmélet!) szerint a Nagy Bumm 13-15 milliárd évvel ezelőtt volt. Erről John D. Barrow 1994-ben 15 milliárdot írt, Carl Sagan 1996-ban 15-17 milliárdot, Fodor Lajos István 2001-ben 15-20 milliárdot, John Gribbinpedig13-16 milliárd évet.

Hogy mekkora (és mennyi idős) a Világegyetem senki nem tudja, legalábbis anyagi szempontból (csak mondja). Ugyanis az anyag meghatározhatatlan filozófiai fogalom. A tudományos megítélések tekintetében is különbözők az elképzelések, de a Világegyetemet egységesen gömbszerűnek gondolják, melynek építő elemei a galaxisok, ill. azok halmazai. Arról azonban sincs egységes kép, hogy hány galaxis lehet az általuk megadott térben. Az 1970-es évek elején mintegy 30 milliárd galaxist gondoltak, de Fodor Lajos István 1979-ben csupán 10 milliárdot írt, Hawking ellenben 1982-ben több százmilliárdot, Sagan 1996-ban kereken 100 milliárdot. Mivel a galaxisokról számot senki nem adhat, ezért a számszerűsítések is ellentmondásosak. Több százmilliárd és tízmilliárd elképzelés versenyez egymás ellen? Ez túl nagy eltérés, ezért ez nem vall sem hitelességről, sem egyetértésről. Földünkről így látható, táguló világkép azt a középkori nézetet sugallja, hogy mi vagyunk a Világ közepén, ahonnan az ősrobbanás mindent szétvetett. Természetesen ez kizárt, ezt a tudomány is tagadja, ugyanakkor a Világegyetemet olyan gömbszerűnek vallja, melynek 10-14 milliárd fényév a sugara, tehát van közepe. Ha pedig nem a középpontban vagyunk, és attól való távolságunk-ról sincs semmi ismeret, milyen elvre alapozzák a csillagászok, hogy ilyen sugarú a Világegyetem?? Hisz már ez a tény önmagá-ban lehetetlenné teszi sugarának becslését. Arra meg pláne nem alapozhatnak a csillagászok, hogy ma ilyen távolságból érkezett fényt látnak, mert ők jól tudják, hogy a fény bármely objektum régmúltbeli helyét és állapotát mutatja, ahonnan elindulva milliárd évek után érkezik hozzánk. Sőt amíg úton van, az alatt az objektumok is legalább 200 000 km/mp sebességgel tovább száguldanak a tágulási elmélet értelmében. Ezekből nyilván való, hogy nem ott van a Világegyetem határa, ahonnan ma a legtávolabbinak ítélt fény elindult. Ezt a tényt miért hagyja a tudomány figyelmen kívül azokban a közlésekben, melyek pl. így szólnak: „Az eddig megismert legtávolabbi objektum 14,5 milliárd fényévre van földünktől”. Vagy: „Kiderült, hogy az 5,58-as vöröseltolódás 13,5 milliárd fényév távolságnak felel meg.” Miért nem teszik hozzá, hogy csak milliárd évekkel ez előtt voltak ott ezek az objektumok? Hisz e felsorolt ellenérvekből az következik, hogy a Világegyetem sugarát legalább 25 milliárd fényévre kellene becsülniük, és belátni, hogy a keletkezési elmélet szerint a „gyermek idősebb az apjánál”.”

Nos a CSODÁLATOS PÓKEMBER 2-ben Gwen elhunyt apja a plutóniumos eseménynél és a 1701-es rendszámú rendőr kocsinál jelent meg.

Az 1+7+0+1 az 9, a 9x17 pedig 153.

A 1701-es kocsinál álló Stacy kapitány, azaz Denis Leary pedig a PÓKEMBER után a DRAFT DAY filmben látható, melyről a SZÍNRE LÉPÉS és a JELEK 2014 ÁPR-04 cikkekben írtam.

Nos az 1701-esnél jelenik meg Dane DeHaan, aki immár nem Harry-ként látható, hanem a zöld Goblin szerepében.