Az ominózus jelenetnél Lamech-et megöli Tubal-Cain, hogy a szent helyen is zohar-t bányászhasson. Ha ismerős a zohar, az nem csoda, hiszen a jelentése “ragyogás” és a kabbala része.
Marton Csokas apai ágon magyar, de a THE DEBT/AZ ADÓSSÁG című filmjét látva nyilvánvalóan zsidó származású, mint a filmek világában oly sokan.
A Zohár írásai a felső világ struktúrájának leírásait tartalmazzák, illetőleg elmagyarázzák az embernek, hogy az miként léphet be a valóság ezen dimenziójába.
Nos a NOÉ úgy indul, hogy Noé és a fia bogyókat gyűjt, és megjelenik a színen egy állat, melyet valaki megsebesített, hogy megegye. Noé fia megkérdezi, hogy miért akarják megenni, melyre Noé azt feleli, hogy azért, mert azt hiszik hogy az erőt ad, pedig az erő a Teremtőtől jön.
A NOÉ-ban a bárkára szállók nem fogyasztanak állatot, egytől egyig gyűjtögető életmódot folytatnak, míg Noé a leszakított virágra is azt mondja, hogy nem szabad letépni, hiszen mindennek célja van.
Noé az első álomképében látta a hegyet, melyen nagyapja Matuzsálem lakik. Elmennek a hegyhez, ahol Matuzsálem, vagyis a korábban a THOR filmben Odint (az univerzum teremtő ereje) alakító Anthony Hopkins beszél arról, hogy apja Énok (Henoch) szerint tűz általi pusztítás vár a Föld lakóira.
Ellen G. White írt róla, hogy a vízözön előtti emberiség legfőbb bűne a töménytelen húsfogyasztás volt, mellyel irdatlan szenvedést hoztak a világra, maguk pedig a hús által elfogyasztott negatív rezgéstől (harag, félelem, düh) erőszakossá váltak. Való igaz, hogy a biblia azt írja, hogy a vízözönre az emberek harciassága miatt került sor.
”Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.” (Mózes I könyve 6. fejezet)
Noé és Matuzsálem párbeszéde, miután Noé fiát harmadik szem homloki pont érintéssel Matuzsálem elaltatta:
Mielőtt elment, apám Henoch azt mondta, hogy egy nap, ha az ember így folytatja, a Teremtő elpusztítja ezt a világot.
Tehát igaz amit láttam? Amiatt hal ki az élet, amit az ember csinál? Nem lehet meggátolni?
Noé, bízz abban, hogy ő úgy beszél, hogy te azt megértsd. Te mond meg hát, meg lehet gátolni a pusztítást?
Nem.
Oh.
Ő küldött ide. Miért küldött ha nem tehetek semmit?
Nos talán csak azért küldött, hogy igyál egy teát egy vén öregemberrel.
És csupán ezt láttad? A pusztítás tüzét és ezt a helyet?
Nem nem tüzet. Vizet.
Vizet? Apám azt mondta, hogy tűz lesz.
Én vizet láttam, gyilkos vizet. Halált láttam. És új életet.
Nos a jelenetnél Matuzsálem bogyót kérne Noé fiától, míg a film végén talál is egyet (vöröset?), melyet be is vesz a szájába, aztán megérkezik az áradat.
Anthony Hopkins, aki ugyebár az univerzum teremtő ereje volt korábban, úgy tudja, hogy tűz érkezik, ami abból a szempontból lényeges, mert jelen időszakra volt a galaxis központból érkező por, törmelék, sugárzás érkezése időzítve, ami miatt a NOÉ film is csúsztatásra került, de a film premierje után az időpontot megint kitolták, mint azt ár többször is tették 2012 óta.
A cikk elején utaltam rá, hogy a Noét alakító Russel Crowe-nak A KÖVETKEZŐ 3 NAP poszterén lényeges a kaput megjelenítő jelenet, ugyanis az egyben utalás az agy központjára, a tobozmirigyre (3. szem), melyet úgy neveznek, hogy az Istentől kapott lélek lakhelye, Noé pedig attól függetlenül, hogy a kígyó is becsúszott a képbe, a Teremtőre utalt, mint az üzenet feladója.
Noé Matuzsálemnél látott álomképében ismét a kígyó kapott első jelenetet, aztán bemutatták a víz alatti látomást, mikor az X-es bárka, mely felé az állatok úsznak, úgymond fénnyé válik.
Mi lehet vajon az a bárka, mely egyben kapu is egy új világba?
A sumér agyagtáblák közt Gilgames vízkapuja az, amely hasonló mintázatot mutat.
FOLYTATÁS KÖV.